Tamási Áron - BREZA

Tamási Áron temetése
Június 2., a TV Híradó beszámol Tamási Áron búcsúztatásáról a Farkasréti temetőben. Tamási Áron Budapesten hunyt el 1966. május 26-án, majd végakaratának megfelelően szülőfalujában helyezték örök nyugalomra.

VÉGRENDELET (Részlet)
Alulírott Tamási Áron író, lakik Budapesten, XII., Alkotás utca 51/b szám alatt; személyazonossági igazolványának száma AU-I 258344, - számolva az isteni Gondviseléssel és a természet törvényeivel, ép ésszel és megfontolással végakaratomat az alábbiakban foglalom össze: Lehetőleg dr. Brezanóczy Pál egri püspöki helynök a Farkasréti temetőben végezze a temetései szertartást; de mihelyt lehetséges, vigyenek haza a farkaslaki temetőbe.
Tamási Áron
Budapest, 1966. május hó.
______________________________________________________
Május 26-án meghalt.
A budapesti végtisztességre június 2-án került sor. A szertartást dr. Brezanóczy Pál egri érsek celebrálta, harminchat kispap segédletével. A koporsóban nyugvó testvértől Tamási Gáspár, a szomorú alkalomra megérkezett testvérek nevében, kézcsókkal búcsúzott, ahogyan az író annak idején elköszönt a ravatalon fekvő apjától. A ravatalnál beszédet mondott Féja Géza, Juhász Ferenc, Nagy László, Galambos Lajos és Tompa Kálmán. Juhász Ferenc többek között ezt mondta: nyelvünknek „[...] Arany János óta nem volt nagyobb birtokosa és művelője, mint Te, szegények fia, lentiek-küldötte [...]. Jobban nálad senki se tudta, hogy a magyar nyelv volt: sorsunk, menedékünk és reményünk. [...] Egyetlen birtokunk és egyetlen jövőnk. [...] Műved a világegyetemet benövő kristály-levelű óriás-fa [...]. És mi itt állunk zúgó, nagy mese-fád alatt, és sírunk.” Az egri érsek eképp zárta a búcsúzó imáját: „Testvérünk, Áron! Aki hivatásodban a dadogó Mózesed helyett szólottál! Az irgalmas Jézus áldásával íme hazabocsátunk Téged születésed földjére, ami bensőnkben a miénk is, hiszen az anyaföldnek mélyén, odafenn az égben, s az emberi szívek érező kamrájában nem léteznek országhatárok.”