Életrajz - BREZA

BREZANÓCZY ÁDÁM
JEZSUITA SZERZETES, JOGÁSZ, EGYETEMI TANÁR

- Született: Jolsva, 1751. nov. 4. - : Pest, 1832. márc. 2.
- jogász, egyetemi tanár.
- 1768-tól 1773-ig jezsuita-növendék volt Kassán;
- a rend feloszlatása (1773) után világi pályán maradt, ügyvéddé s 1785. november 5. jogtudorrá lett,
- A tanítói pályára lépve, előbb a pécsi gymnasiumban tanárkodott.
- 1780-ban rendkívüli minőségben a kassai akadémiára került,
- 1784. december 17. a pozsonyi akadémiához nevezték ki az egyházi jog rendkívüli tanárának (egyházjog, közjog);
- ugyanitt 1786. november 1-jétől 1807. október 31-éig az észjogot adta elő mint rendes tanár közben
- 1785-ben az első jogi doktorok egyike.
- Ezután 1807-23 között, a pesti egyetemhez neveztetett ki s
- 1817-ben rector volt ugyanitt;
- 1822-ben I. Ferenc királytól nemességet nyert.
- 1827-ben nyugdíjba vonult.

Kantiánus H. Martini bécsi jogbölcseleti tanár követője. Munkái hosszú időn át voltak egyetemi tankönyvek. Lefordította latinra Georch Illés Honni törvény c. munkáját. - M. Explanatio juris naturae (Posonii, y95); Explanatio juris naturae politici (Posonii, 1796); Institutionum iuris ecclesiastici? (I-II, Pesthini, 1817-1818).

Munkái

1.  Explanatio juris naturae Posonii, 1795. (2. kiadás. Pest, 1824.)
2.  Explanatio juris naturae politici. U. ott, 1796.
3.  Vindiciae systematis philosophici de origine civitatis contra systema antiphilosophicum J. Adami. U. ott, 1801.
4.  Jus patriae U. ott, 1806–07. Négy kötet. (Georch Illés után magyarból ford.)
5.  Assertiones ex universo jure ecclesiastico. Pestini, 1808.
6.  Oratio quam pns manibus Mathiae Mészáros prof. statistin reg. univ dixit. U. ott, 1808.
7.  Oratio quam Mich. Hirsch, prof. jur. nat. in univ. Pest. defuncto dixit. U. ott, 1811.
8.  Institutiones juris ecclesiastici. U. ott, 1817–18. Két rész.
9.  Responsum datum Joanni Nep. Alber theol. prof. de nonnullis juris eccles. sententiis. U. ott. 1821.
10.Szerkesztette az Ephem. Posonienses cz. latin hirlapot 1804-től 1807-ig.

Forrás: Életrajzi Lexikon, WIKIPÉDIA