MakkÓ 1948.03.18.-08.04. - BREZA

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. A márciusi forradalom híre március 18-án érkezett Makóra. Csanád megye közgyűlése elfogadta a 12 pontot; kérte a királyt, hogy az országgyűlés határozatait mielőbb szentesítse. Návay Tamás főispán lett a közcsendi bizottság elnöke. április 5-én Sántha Sándor másodalispán vezetésével küldöttség ment Pestre, ahol hangsúlyozták: "Vérrel is készek áldozni a szabadságért". Megalakult a nemzetőrség, tagjai április 12-én tették le az esküt. A népgyűlés menesztette a város addigi bíróját, az új elöljárótól a földesúrral vívott úrbéri per mielőbbi befejezését várták. Az első népképviseleti országgyűlésbe Bánhidy Albert alispánt választották követnek. 1848 októberében Temesvár osztrák várparancsnoka fölszólította a püspöki szentszéket, hogy tagadja meg a forradalmi kormányt, és föltétel nélkül engedelmeskedjen a várparancsnoknak. Róka József püspöki helynök elnökletével a szentszék kinyilvánította, hogy ők minden világi hatalomtól függetlenek, a haditanács utasításait el nem fogadhatják. A címzetes püspök Temesvárott maradt, Róka József a szentszék jegyzőkönyveivel átköltözött Makóra, ahol a környék plébánosaiból létrehozta a szentszéket. A papnevelde növendékei is Makóra jöttek. Horváth Mihály, a kinevezett csanádi püspök 1848-49 telén a makói püspöki rezidenciában tartózkodott. Itt rendezte be hivatalát Róka József püspöki helynök is. Torontál megyében már áprilisban jelentkeztek a nemzetiségi ellentétek. Az esetleges szerb fölkelők ellen a Maros vonalának védelmére készültek föl. E célból Kossuth népfölkelést kezdeményezett. Makót elkerülte a szerb támadás, de a menekültek áradata elérte. Kossuth a Csanád és Csongrád megyei gerilla csapatok szervezésével 1849 januárjában Makó szülöttjét, Dobsa Lajost bízta meg. A város mint a hadműveletek hátországa jött számításba. Gondoskodni kellett a katonaság és a lovak élelmezéséről, a sebesültek elhelyezéséről, kötöző anyagokról. A makói református egyház kilenc mázsás harangját ajánlotta föl a haza védelmére. Kossuth toborzóútja során nem járt Makón, de Szegedről kiáltványt intézett Csanád vármegye népéhez: "Kérlek benneteket arra alakítsatok, minél több önkéntes csapatokat, kérlek másodszor arra alakítsátok, rendezzétek mindenütt az általános népfelkelést". A szabadságharcban 428 makói férfi vett részt. Csutak Kálmán alezredesi, Tarnay Károly, Tarnay Antal főhadnagyi, Brezanóczy Ferenc, Breuer Gusztáv hadnagyi, Schmidt Ferdinánd, Schmidt György századosi rangban szolgálta a hazát. Bombiák János közvitézt legendás tetteiért hadnaggyá léptették elő. Makó 1849. július 29-én rendezett tanácsú város lett, ami azt jelentette, hogy tanácsi testülettel rendelkezett. A 115 tagból álló képviselőtestület élén Faragó Ferenc polgármester állt. Kossuth az 1849. július 31-ről augusztus 1-re virradó éjszakát Szegedről Aradra vezető útján Makón töltötte. Itt írt levelében Lenkey tábornokot még arra bíztatta, hogy a Tisza vonalát védenie kell: "Szentes városa lelkes népe támogatja Önt". Augusztus 4-én - kilenc nappal a fegyverletétel előtt - osztrák kézbe került Makó.